NYILATKOZAT
Budapest, 2008. április 23.
A jelen nyilatkozat aláírói szerint a kulturális járulékfizetés rendszerének az internetes hozzáférés-szolgáltatásra, illetve hálózatfejlesztésre történő kiterjesztése (vagyis az úgynevezett „internetadó” bevezetése) elhibázott és az információs társadalom fejlesztésére, illetve a gazdasági versenyképesség javítására irányuló uniós és hazai kormányzati szándékkal alapvetően ellentétes. Az aláíró civil és szakmai szervezetek – a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) ezzel egyező szakmai álláspontjával egyetértve - felkérik az Országgyűlés tagjait, hogy ne támogassák a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló T/5395 számú törvényjavaslatot.
2008 Európában az „e-Befogadás” éve, melynek keretében a piaci szereplők, a civil szervezetek és az állam mindent megtesznek azért, hogy minél több ember éljen és élhessen a számítástechnika és az internet adta lehetőségekkel, javítva ezzel egyéni életminőségét és elhelyezkedési lehetőségeit, illetve a gazdaság versenyképességét. Magyarország ezzel szemben egy olyan internetadó bevezetésére készül, amely minden tekintetben ellentmond ennek a törekvésnek.
· Ma hazánkban a digitális ismeretek tekintetében nagyon rossz a helyzet: csaknem minden második felnőtt állampolgár digitálisan írástudatlan, azaz sem a számítógépet, sem az internetet nem tudja használni. Az internet használata mind a lakosság, mind a vállalkozások esetében mélyen az uniós átlag alatt marad, ahogy az információs társadalmi szolgáltatások igénybe vétele is elmarad még a hazánkkal az unióhoz egy időben csatlakozott országok többségtől is. Az „internetadó” jelen formájában az ország fejlődése, versenyképességének javulása ellen hat.
· Az „internetadó” bevezetése - mértékétől függetlenül - olyan lépés lenne, amely minden meghirdetett hazai és uniós programmal ellentétes. Az Európai Unióban - az EU ajánlásaival összhangban - kivétel nélkül minden tagország támogatja az internet hozzáférések számának emelkedését és az internethasználat – és ezen belül a kormányzati és önkormányzati szolgáltatások használatának – elterjedését. Az „internetadó” bevezetésével Magyarország nemcsak a hazai szolgáltatók és fogyasztók felé küldene negatív üzenetet, hanem az unióban is egyedülálló módon rövid távú bevételek érdekében kockáztatna egy széles körű konszenzuson nyugvó fejlesztéspolitikai célkitűzést.
· Az „internetadó” tervezett mértéke ugyan csak 0,8 százalék, ám kivetési alapja nem a szolgáltatók nyeresége, hanem árbevétele lenne, ami azt jelenti, hogy jelentősen csökkentené működésük eredményességét. Az így kieső forrásokat (számításaink szerint mintegy évi 1,5 milliárd forintot) ezért a szolgáltatók vagy az előfizetőkre volnának kénytelenek áthárítani vagy fejlesztéseiket kényszerülnének visszafogni. Mindkét lehetőség esetén kijelenthető, hogy az „internetadó” egyértelműen ellentétes az információs társadalom fejlődésének céljával.
· A jelenlegi javaslat nem csupán az internet kulturális és szórakoztató tartalmainak fogyasztására róna többlet terhet, hanem a kormányzati, önkormányzati szolgáltatások, más köz- és egészségügyi szolgáltatások, vagy az internetes kereskedelem felhasználóira és szolgáltatóira – azaz többek között a kórházakra, orvosokra, teleházakra vagy kisvállalkozásokra - is. Az „internetadó” jelenlegi formájában ellenkezik a kormányzat eddigi akaratával és lépéseivel: az elektronikus közszolgáltatások igénybevételét is költségesebbé tenné.
· Az „internetadó” kivetésével kapcsolatban nem készült a szakmai szervezetek által megismerhető hatástanulmány. Ez nemcsak a józan észnek mond ellent, hanem a hatályos magyar jogszabályoknak is, azon belül a jogalkotásról szóló törvénynek, amely előírja, hogy a jogszabály megalkotása előtt elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat és meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását. Az „internetadó” jelenlegi javaslata úgy született, hogy az információs társadalomra és a digitális írástudásra vonatkozó hatástanulmány nem készült.
· Az új adó egyértelműen hátráltatja azokat az állami, piaci és civil kezdeményezéseket, melyek az internethasználat elterjesztését, a digitális írástudatlanság csökkentését célozzák. Az „internetadó” – mértékétől függetlenül – rendkívül rossz üzenetet hordoz egy olyan országban, melynek egyik meghirdetett – és kormányprogramba is foglalt - célja az információs társadalom kiépítése, a digitális írástudás terjesztése.
Tudjuk, hogy ma a kultúra is nehéz helyzetben van Magyarországon. E levél aláírói eddig is sokat tettek a magyar kultúráért, és a jövőben is tenni kívánnak érte. Az „internetadó” jelen formájában ugyanakkor – amellett, hogy növeli az Oktatási és Kulturális Minisztérium és így a Nemzeti Kulturális Alap forrásait – meggyőződésünk szerint ennél sokkal nagyobb károkat okoz Magyarországnak.
E levél aláírói ezúton is kinyilvánítják egyértelmű szándékukat, hogy tárgyalásokat folytassanak az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap képviselőivel a kulturális járulék alap jövőbeni szélesítéséről, hogy mind a piaci szereplők, mind a szakmai szervezetek, mind az Oktatási és Kulturális Minisztérium számára elfogadható kompromisszumban állapodhassanak meg. Ehhez azonban feltétlenül szükségesnek tartják a jelenlegi – a szakmai és civil szervezetek, és a piaci szereplők által is elhibázottnak tartott – „internetadó” javaslat visszavonását.
Menyhárt Zsolt
Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete
Pintér Róbert dr.
BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ
Mayer Erika dr.
Infomediator Információs Társadalmi Felhasználóvédelmi Iroda
Keresztesi János, Gögge Péter
Informatikai Vállalkozások Szövetsége
Dombi Gábor
Inforum
Martos Balázs
Internet Szolgáltatók Tanácsa
Mlinarics József
Magyar Tartalomipari Szövetség
Pintér Róbert
Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
Szenes Gábor
Netrekész Közhasznú Kft.
